A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja - 2017
A Bölcsődei nevelés-gondozás országos célja, hogy keretet adjon a Magyarországon működő bölcsődei ellátást biztosító intézményben, szolgáltatásban folyó szakmai munkának. Az Alapprogram tartalma és szemlélete összhangban van Magyarország Alaptörvényével, a 3 év alatti korosztály ellátására és nevelésére-gondozására vonatkozó jogszabályokban foglaltakkal, a bölcsődei ellátás keretében végzett nevelés (a továbbiakban: bölcsődei nevelés) hagyományaival, felhalmozott értékeivel, a nemzeti sajátosságokkal, a legújabb koragyermekkori kutatások eredményeivel. Tovább a letöltéshez.
A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai
Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet, Budapest, 2009
A bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás része, a családban nevelkedő - 20 hetestől - 3 éves korú - gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését végző intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, a bölcsődei gondozási-nevelési év végéig maradhat a bölcsődében. Amennyiben még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. életévének betöltését követő augusztus 31.-ig tovább gondozható a bölcsődében. (1997. XXXI. tv. 42. § (1))
A bölcsőde végezheti a sajátos nevelési igényű gyermekek korai habilitációs és rehabilitációs célú gondozását is a gyermek 6 éves koráig. Tovább a letöltéshez.
A szakmai munka ellenőrzésének szempontjai 1991
Az ellenőrzés módszere a struktúra és funkció egységéné alapszik. A bölcsődei hálózat felépítményrendszere adja a strukturálódást, az egyes szerkezeti tagolódásokat – és az ahhoz kapcsolódó feldatokat.
A fokozatok egymásra épülése, a hozzá kapcsolódó feladatok ellátása, azok ellenőrzése adja az összképet a bölcsődék helyes vagy hiányos működéséről. Csak a jól szervezett, egységet alkotó rendszer tekinthető át kellőképpen, ellenőrizhető, és csak az ilyen rendszer tehet eleget a követelményeknek. Tovább a letöltéshez.
A csecsemő és a kisgyermek számára a személyi és a tárgyi környezet állandósága adja a nyugalmat és a biztonságot, ami egészséges fejlődésének elengedhetetlen feltétele. A gyermek természetes környezete a család. Tovább a letöltéshez.
Útmutató a bölcsődei gondozónők családlátogatásához 1989
Miért fontos a családlátogatás?
A családlátogatás elsősorban a családdal való kapcsolatfelvétel és a gyermekkel való megismerkedés, másodsorban a családról való információszerzés miatt fontos. Az otthoni környezetben a gyermek közvetlenül, természetes módon viselkedik, az itt szerzett benyomások a gyermekkel való bánásmódról segíthetnek bennünket abban, hogy a későbbiekben a gyermek egyéniségéhez szabott gondozó – nevelő módszereket alkalmazzunk. Tovább a letöltéshez.
Felszerelés jegyzék VI. bölcsődék 1984
A felszerelési jegyzék tartalma és szerkezete igyekszik alkalmazkodni a bölcsőde jellegéhez. A bölcsőde programja meghatározó tényező mind a beszerzendő felszerelés mennyiségére, mind minőségére vonatkozóan. Az egészségügyi követelmények mellett az intézmény pedagógiai és családot pótló funkcióját is figyelembe vettük.
Külön kiemelnénk a rugalmasságot, ami az életkori csoportok (csecsemő, tipegő, nagy-csoport) összeállításban jelentkezik. Tovább a letöltéshez.
Folyamatos napirend a bölcsődében 1981
Az otthon nevelkedő csecsemőt élete első hónapjaiban általában anyja gondozza. Egymásra hatva, kölcsönösen alakítják ki napirendjüket, - legharmonikusabban úgy, hogy a csecsemő megtanulja szükségleteit jelezni, az anya megtanulja a jelzések jelentését és a kielégítés módját. A csecsemő fiziológiai szükségletei az élet biológiai ritmusát követve egy - egy napon belül általában szabályos rendszerességgel lépnek fel, ezért alapvető követelmény, hogy a szükségletek kielégítése is ezt a ritmust követve, állandó rendszerességgel történjék.
Harmonikus körülmények között így alakul ki a csecsemő és az anya napirendje. Az élet ritmusa által meghatározott, szabályosan betartott napirend nemcsak a csecsemő szükségleteinek rendszeres kielégítését biztosítja. A helyes ritmusú, szabályos napirend megkönnyíti a gyermek számára a megszokást, az alkalmazkodást, fokozza biztonságérzetét és nyugalmát. Tovább a letöltéshez.
A módszertani levél célja, hogy útmutatást adjon a gyermekek játékáról, a játéknak a fejlődésben betöltött szerepéről, valamint a kisgyermek nevelőnek a gyermekek játékával kapcsolatos feladatairól. Továbbá, hogy segítse a kisgyermek nevelők korszerű ismereteik és szemléletük legyen a gyermekek játékával kapcsolatos döntések meghozatalához, valamint konkrét helyezetek kreatív megoldásához. Tovább a letöltéshez.
Javaslat óvodába integrált bölcsődei csoport kialakítására
Készítette: Kovácsné Bárány Ildikó, Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztály, 2008.
Napjainkban jelentős változások zajlanak a napközbeni kisgyermekellátás területén. Ezeket a változásokat részint a férőhelyszámok növelésére tett kísérletek, részint pedig a családok igényeihez való differenciáltabb igazodásra törekvések indukálják. Egyre gyakoribb, hogy az iskoláskor előtti korosztály nevelését-gondozását egyazon intézmény látja el, amely esetenként speciális szakmai elképzelések alapján valósul meg (pl. családi napközi), más esetben pedig „egyszerűen” a napközbeni ellátás keretében (pl. óvodában működő bölcsődei csoport). A bölcsődei csoportokat is működtető óvodák (továbbiakban: közös intézmények) jogi és a szakmai szabályozása azonban gyakran hiányos, hézagos. Jelen tanulmányunkban összefoglaljuk az együttnevelés legfontosabb elvi és gyakorlati vonatkozásait, a döntéshozó és a döntéseket megvalósító szakemberek munkájának segítése érdekében. A nevezett cél mellett kiemelt hangsúlyt kap az azon településeken élő gyermekek ellátására irányuló törekvés, ahol jelenleg semmilyen napközbeni ellátás nem működik, és a szegénycsaládok gyermekeinek ellátására irányuló törekvés. Tovább a letöltéshez.
Kisgyermekkori nevelés módszertana
Dolgok, jelek, jelzések óceánja vesz körül bennünket. Felnőttként, ha akarjuk, faggatjuk értelmüket, de megtehetjük, hogy pusztán a megszokások, reflexek szerint használjuk ezeket. A gyermek számára viszont az első szavak tanulásával kezdődik a világ megismerése, az anyanyelv elsajátításával magáévá teszi nyelvközössége észjárását, próbálkozik szavakba fordítani gondolat- és érzésvilágát. Tovább a letöltéshez.
A kora fejlesztés törvényi szabályozása
A fogyatékos gyermekek - különösen az értelmi sérült kisgyermekek - korai fejlesztésének megszervezésében és fejlesztés megvalósításában nagy szerepet játszottak az országban létesült szakértői bizottságok. A bizottságok ún. áthelyező bizottságok néven alakulta meg az 1974-75-ös tanévben. Tovább a letöltéshez.
SNI gyermekek ellátásához régi módszertani levél
Mindmáig megoldatlan családi probléma, hogy a családjukban élő 0-6 éves korú fogyatékos gyermekek számára hazánkban nincs széles körben igénybe vehető intézményes gondozási-nevelési lehetőség. Tovább a letöltéshez.
Szociális képzések gyakorlata
A csecsemő— és kisgyermeknevelő—gondozó képzés olyan felsőfokú szakképzés, amely felkészíti a hallgatókat arra, hogy a megfelelő készségek, elméleti és gyakorlati ismeretek birtokában képesek legyenek a gyermekjóléti alapellátás és a gyermekvédelmi szakellátás keretében szakszerűen nevelni, gondozni a 0—3 éves korú gyermekeket, nevelési—gondozási tanácsokkal segíteni a 0—3 éves korú gyermekeket nevelő családokat, valamint részt venni a sajátos nevelési igényű, 0—6 éves korú gyermekek nevelésében, gondozásában, korai fejlesztésében.Tovább a letöltéshez.
| 2017 Magyar Bölcsődék Egyesülete |  |
